1598-ban kietlen, vad vidéken, a franciaországi Caude közelében egy 15 éves fiú borzalmasan megcsonkított, vérben úszó holttestére bukkantak. A holttestet lakmározó farkaspár a közeledő emberek elől a bozótosba menekült. A férfiak üldözőbe vették a farkasokat. Egy bokor alatt meglapulva, egy félmeztlen, ápolatlan, borzas szakállú, hosszú hajú emberre bukkantak, akinek véres karmai közül emberi húscafatok lógtak. A szánalams félkegyelmű Jacques Rollet-en a kaniballizmus átka ül. Amikor a parasztok rátaláltak, épp a fiú holttestének darabjait marcangolta. Lehetelen megállapítani, hogy voltak-e jelen farkasok vagy csak a felindult parasztok képzelete játszott. Azonban bizonyos h Rollet farkasnak hitte magát, és téveszmélye hatására több embert is megölt és felfalt...

A legtöbb ember képzeletében a farkasember egy szőrös kegyetlen emberszörny, aki felegyenesedve, két lábon jár, habzik a szája és vicsorog, nagy piszkossárga farkasfogait csattogtatja. Ez a mai jól ismert kép, s napjaink rémfilmjei táplálják, olyanok mint A Farkasember átka, Az emberfarkas, A farkasember legendája, Underworld, Van Hellsing... A történelem és a mitológia jól ismert szereplője az ember, aki farkassá változik. A "fordólt farkas" - a farkasember- nem sokban külömbözik az igazi farkastól, talán kicsit nagyobb.

A lycanthrop elmebeteg ember, aki azt hiszi magáról, hogy alakja, hangja, viselkedése olyan, mint a farkasé, valójában azonban semmilyen fizikai változáson nem megy át...

A farkasember viszont hagyományosan olyan ember, aki mágikus erő vagy természetes hajlam révén azzal a képességgel bír, hogy farkassá változtassa magát, és annyka minden tulajdonságát felvegye. Az átváltozás tarthat néhány óráig, de állandósulhat is. A farkasembernek állítólag 2 tulajdonsága marad emberi: a hangja és a szeme...