1598-ban kietlen, vad vid�ken, a franciaorsz�gi Caude k�zel�ben egy 15 �ves fi� borzalmasan megcsonk�tott, v�rben �sz� holttest�re bukkantak. A holttestet lakm�roz� farkasp�r a k�zeled� emberek el�l a boz�tosba menek�lt. A f�rfiak �ld�z�be vett�k a farkasokat. Egy bokor alatt meglapulva, egy f�lmeztlen, �polatlan, borzas szak�ll�, hossz� haj� emberre bukkantak, akinek v�res karmai k�z�l emberi h�scafatok l�gtak. A sz�nalams f�lkegyelm� Jacques Rollet-en a kaniballizmus �tka �l. Amikor a parasztok r�tal�ltak, �pp a fi� holttest�nek darabjait marcangolta. Lehetelen meg�llap�tani, hogy voltak-e jelen farkasok vagy csak a felindult parasztok k�pzelete j�tszott. Azonban bizonyos h Rollet farkasnak hitte mag�t, �s t�veszm�lye hat�s�ra t�bb embert is meg�lt �s felfalt...

A legt�bb ember k�pzelet�ben a farkasember egy sz�r�s kegyetlen embersz�rny, aki felegyenesedve, k�t l�bon j�r, habzik a sz�ja �s vicsorog, nagy piszkoss�rga farkasfogait csattogtatja. Ez a mai j�l ismert k�p, s napjaink r�mfilmjei t�pl�lj�k, olyanok mint A Farkasember �tka, Az emberfarkas, A farkasember legend�ja, Underworld, Van Hellsing... A t�rt�nelem �s a mitol�gia j�l ismert szerepl�je az ember, aki farkass� v�ltozik. A "ford�lt farkas" - a farkasember- nem sokban k�l�mb�zik az igazi farkast�l, tal�n kicsit nagyobb.

A lycanthrop elmebeteg ember, aki azt hiszi mag�r�l, hogy alakja, hangja, viselked�se olyan, mint a farkas�, val�j�ban azonban semmilyen fizikai v�ltoz�son nem megy �t...

A farkasember viszont hagyom�nyosan olyan ember, aki m�gikus er� vagy term�szetes hajlam r�v�n azzal a k�pess�ggel b�r, hogy farkass� v�ltoztassa mag�t, �s annyka minden tulajdons�g�t felvegye. Az �tv�ltoz�s tarthat n�h�ny �r�ig, de �lland�sulhat is. A farkasembernek �ll�t�lag 2 tulajdons�ga marad emberi: a hangja �s a szeme...