Mit okoz a dohányzás :: Következmények A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal állítható, hogy a dohányzás káros az egészségre. Nem kétséges, hogy egyes légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek előidézésében és fenntartásában a dohányzásnak döntő szerepe van. Nem vitatható a dohányzás rákkeltő és emésztőrendszeri káros hatása, valamint a várandóság alatti cigarettázás veszélyessége. A megfigyelések, a különböző felmérések a passzív dohányzás* egészségkárosító hatását is igazolták. Bizonyított, hogy a dohányzás a szervezet anyagcsere-folyamatait, a vitamin és ásványi-anyag háztartást, a hormonok és enzimek működését, valamint a gyógyszerek hatékonyságát is befolyásolja. *Amit mindenkinek tudnia kell(ene) a passzív dohányzásról... További információkért kattintson ide! A fiatalkori dohányzás légzőszervi következményei A fiatal korban elkezdett dohányzás legkorábbi következményei légzőszervi vonatkozásúak. 1., Több tízezer fiatalkorú, serdülőkorú vizsgálati adatai bizonyították, hogy kifejezett az összefüggés az e korban jelentkező "köhögéses-köpetürítéses-nehézlégzéses" panaszok és a dohányzási magatartás között. 2., A fiatalkorú "egészséges" dohányzók esetében a szokásos, rutin légzésfunkciós vizsgálatokkal eltérés nem észlelhető! "Finomabb" módszerek azonban már "rendellenes" viszonyokra utalnak. 3., A légzésfunkciós eltérések alapja kóros szöveti elváltozás! Ezt igazolták a szövettani vizsgálatok. Számos szerző egybehangzó véleménye: A dohányzás elhagyása a tünetek, a funkcionális eltérések, a kóros elváltozások csökkenését, megszűnését eredményezi! Ez a tény teszi szükségessé, indokolttá a fiatalok körében végzendő dohányzás elleni egészségnevelő munkát. Egyéb megállapítások A tüdő-, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek. A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője A dohányzók között gyakori a fekélybetegség. A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti. A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében. A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát. A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét. A várandós időszak alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás. A kisbaba-várás időszakában az anya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait. A várandós állapot vagy szoptatás alatti dohányzás, valamint a dohányfüstös környezet hatása növeli a csecsemőkori hirtelen halál gyakoriságát. A várandós időszak alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A kisbabát váró dohányzó anyák újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés. Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!) A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy. A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában. A dohányzás impotenciát okozhat. A dohányzás hátrányos a fogamzásra. A dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb s a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint ez a nemdohányzók esetében észlelhető. - Általános az a megállapítás, hogy a dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók. A mozgásszervi betegségek közül a combfej-pusztulás kialakulásában, valamint más több izületet érintő idült folyamat "fellobbantásában", ezen állapotok súlyosbításában a dohányzás szerepet játszik. A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás, s a fogágybetegség létrejöttében. Az erős dohányzás az időskorú vakság egyik okozója. A dohányzás a csontritkulás, az osteoporosis egyik rizikófaktorának tekinthető. A dohányzás csökkenti a szervezet C, B-12 és B-6 vitamin tartalmát. Mit okoz a dohányzás :: Halálozási arányok Az Egészségügyi Világszervezet jelentése A halálozás arányai a világban A halálozás mértéke hazánkban Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért, – kiemelten: a férfiak esetében 40-45 %-áért – , az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25 %-áért a dohányzás okolható. A statisztikai adatok s a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6 másodpercenként 1 (egy), naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként. Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként 1 (egy), naponta 77, évente pedig 28 000 honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Passzív dohányzás (Rokonértelmű kifejezések: Passzív dohányzás - A használt dohányfüst belégzése - Környezeti dohányfüst-hatás - Akaratlan dohányzás) Amit mindenkinek tudnia kell(ene) a passzív dohányzásról Alapfogalmak - Füstféleségek Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A dohányfüst anyagai a füst gáz- és részecskefázisában találhatók: A gázfázis néhány összetevője: szénmonoxid, széndioxid, ammonia, hidrogén-cianid, kénhidrogén... A szemcsés halmazállapotú közeg főbb alkotóelemei: víz, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, aromás aminok, fémionok, radioaktiv összetevők... A dohányfüst további minősítésében két füstféleség nevesithető: a főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst, a mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst Megállapítás: Mindkét füstféleség összetevői hasonlóak! Megjegyzés: A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik össze. A környezeti dohányfüst-hatás egészségi következményei A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belégzésének számos kedvezőtlen következménye van a csecsemő és gyermekkorban. Így: gégegyulladás légcső- és hörghurut, tüdőgyulladás, asthmás panaszok rosszabbodása, különböző gyulladásos fülészeti elváltozások... A dohányzó szülők gyermekei körében gyakoribb a köhögés, köpetürítés, mint a nemdohányzó szülők gyermekeinek eseteiben. A dohányfüst a zárt helyiségek levegőszennyezettségének fő forrása. Következmények: szemészeti és orrpanaszok: tüsszentés, orrfolyás, máskor orrdugulás, orrviszketés, fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek. A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a passzív dohányzás következményeként. A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás veszélyét. A férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát. A nemdohányzó terhesek passziv dohányzása a magzat növekedését mérsékli. - A környezeti dohányfüst-hatás a csecsemők körében növeli a "hirtelen halál" előfordulását. A passzív dohányzás minősített formája: a terhesség és a szoptatási időszak alatti dohányzás következményei A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás. A várandós időszak alatti anyai dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását, idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej és mellkörfogata. A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A dohányzó terhesek újszülötteinek körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés. A szoptatási időszak alatti anyai dohányzás károsítja a csecsemő egészségét. - Az anyatej közvetiti a dohányfüst méreganyagait! A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a "csecsemőkori hirtelen halál" gyakoriságát. Teendők - feladatok Az érvényben levő előírások megtartását szigorúan ellenőrizni kell. A törvényszegőkkel szemben hatósági eljárást kell kezdeményezni. Fel kell világosítani az embereket a környezeti dohányfüst károsságáról. Hangsúlyozni kell a nemdohányzóknak a dohányfüstmentes környezeti levegőhöz való jogát. Meg kell védenünk a nemdohányzókat a passzív dohányzás következményeitől. Meg kell győznünk a nőket a terhesség alatti dohányzás veszélyességéről. Mindent meg kell tennünk a dohányfüstmentes környezet kialakítása érdekében. Támogatnunk kell a dohányzásról lemondani akarók törekvéseit. Segítenünk kell őket elhatározásuk megvalósításában. Állásfoglalások - jelmondatok Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberhez méltó, dohányfüstmentes környezetben éljen. A dohányzás öl! – Emeljük fel szavunkat a dohányzás ellen! A bölcs, megfontolt ember nem kezd el dohányozni. Tudnivalók a dohányfüstről :: Füstféleségek, alkotóelemek Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik a különböző fizikokémiai, termodinamikai folyamatok, a pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidratáció, szublimáció kapcsán. A képződő anyagok a füst gázfázisában (szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxid, ammónia, szénhidrogének, alkoholok, aldehidek stb.) és diszperz közegében (víz, oldószerek, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, radioaktiv összetevők stb.) találhatók. Megjegyzendő: a diszperz fázisú füst milliliterenként 3-5 milliárd 0,2-0,4 mikron átmérőjű szemcséből tevődik össze. Egy cigaretta elszívása során 250-300 ml ilyen telítettségű füstöt szív be a dohányos! A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz! A cigarettázás során kétféle füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül). A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Nincs még egy ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be! A füstféleségek elemzése során kiderült: az egészségkárosító elemek (ún. ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők stb.) a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben! A FŐFÜST ÉS A MELLÉKFÜST EGYARÁNT KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!!! A dohányfüst néhány alkotóelemének hatásai Szénmonoxid 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vörös vérfesték; az oxigén szállításában van szerepe), mint az oxigén és ezáltal oxigénszegénységet idéz elő a szövetekben. Az így kialakult hipoxiás (oxigénszegény) állapotban a szervezet védekezésként növeli az oxigént szállító hemoglobin koncentrációját, ezáltal nő a vér viszkozitása, amely nyilvánvalóan nehezíti a véráramlást az erekben. A tartós szénmonoxidhatás a következményes helyi oxigénhiány által érelváltozások kifejlődését eredményezi. Megváltozik az érbelhártya áteresztőképessége: megvastagszik, fellazul, vizenyős lesz, meszesedik. Az emelkedett szénmonoxid szint hatására bizonyos reflexek, elsősorban a látási reflexek gátolttá válnak és csökken a teljesítőképesség, főként a kézügyesség. Nikotin A cigarettafüst legerősebb hatású összetevője. Fokozza a katecholaminok (a központi és vegetativ idegrendszer mediátor anyagai) felszabadulását. Az "össz-hatás" következtében: növekszik a percenkénti érverések száma, a szív munkája, a verő- és perctérfogat, a szívösszehúzódások gyorsasága és errőssége, az oxigénszükséglet, az erek szűkülete, a vérnyomás, a szabad zsírsavak mozgosítása és felhasználása, a szérum-koleszterinszint, a vérlemezkék tapadóképessége (a véralvadásban van jelentőségük), a vércukorszint, fokozódik a mirigyek váladéktermelése, csökken a térdreflex, nő a várandóság idején a méhizomzat görcsös összehúzódási készsége, zavar keletkezik az agy- és szívizom vérellátásában, az érfalakat tápláló véredények idegi szabályozásában. Rákkeltők Rák-iniciátorok (benzpirén, dibenzpirén, indenolpirén, uretán, benzantracén, dibenzakridin stb) a normális sejtet alvó ráksejtté, a rák-promotorok (fonol, krezol, dimetilfenol) az alvó ráksejtet szaporodó rákksejtté alakítják át. - A karcinogének, a rákkeltők (nitrozaminok, nitrozopirrolidin, hidrazin, nitropropán, nikkel, Polonium-210, kadmium, naftilamin, toluidin, quinolin, fenantridin stb) mindkét hatást kifejtik, képesek a normális sejtet szaporodó ráksejtté átalakítani. A kokarcinogének (pirének, metilindolok, metilkarbazolok, diklorostilben, katechol stb.) a karcinogén anyagok hatását fokozzák. Megjegyzés: Jóllehet a rosszindulatú daganat lényegét adó korlátlan sejtszaporodáshoz vezető út minden részlete ma még nem ismert, a tudományos megfigyelések szerint e fenti anyagok mindenképpen szerepet játszanak a különböző rákkféleségek előidézésében. Érdekességek TÉNYEK: „A cigaretta szívását követően, a füst káros elemei, a légzőfelület közvetítésével jutnak be a szervezet vérkeringésébe!” Ezen állítás valódiságát meggyőzően igazolta egy kísérlet. Az esemény egy érdeklődőktől zsúfolásig megtelt színházteremben történt: Az emelvényen két csinos nő ült. Majd megjelent egy fehérköpenyes férfi és élő piócákat helyezett a hölgyek karjára. Mikor a piócák táplálkozni kezdtek, az egyik nő kezébe adtak egy előre meggyújtott , hosszú szipkában levő cigarettát. Miután 2-3-at szippanva elkezdett cigarettázni, a közönség feszült figyelme közepette a pióca hirtelen lefordult a karjáról... Néhány másodperc kellett csupán ahhoz, hogy a vérpályába bejussanak azok a mérgek, amelyeket az állat szervezete érzékelni tudott! Eközben a másik hölgy karján, a korábban odahelyezett pióca, zavartalanul táplálkozott ... „A cigaretta szívása után a nikotin már rövid időn belül kimutatható a magzatvízben és a magzat vérében” Bizonyíték erre a következő demonstrációs bemutató. Szípadi történés: Behoztak a színtérre egy előrehaladott állapotban levő várandós kismamát, akire monitorral összekötött műszereket kapcsoltak. A műszerek nagyszerűen mutatták a magzat életműködését, pl. a szabályos EKG jeleket. Amikor viszont az édesanya cigarettára gyújtott (önként vállalta ezen „cselekedetét), néhány másodperc elteltével felgyorsult, növekedett a magzati szívverések száma, és furcsa különleges jelek látszottak a monitoron. - Egy össze-vissza „kalimpáló” szívműködés látványa megdöbbenést okozott a jelenlévőkben...